Interjú Lakatos Istvánnal

Névjegy:

Vegyészmérnök, az MTA tagja, a Miskolci Egyetem díszdoktora, az MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratórium igazgatója (1994-2015), a Príma-díj és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje, a PE egykori diákja.

Veszprémi tanulmányaid után egész pályafutásod Miskolchoz kötődik. Mit adtak számodra a veszprémi diákévek?

Kutatói tevékenységemet megalapozta az a mérnöki szemlélet, amelynek kiindulópontja a Veszprémi Egyetem. Ennek alapját az képezte, hogy nemcsak az alap, hanem a technológiai tantárgyakat is oktatták. Ezt egészítette ki az ipari gyakorlat, amelynek keretében fél évet valamely iparvállalatnál kellett eltölteni. A tantervi program tehát eleve biztosította, hogy szem előtt tartsam a kutatásban a gyakorlati célok megvalósíthatóságát is. 

Kutatási témád a kémia és földtudomány határterületére sorolható: a szénhidrogének bányászatának „serkentése” kémiai módszerekkel. Hogyan hasznosultak tevékenységedben a Veszprémben tanultak?

Nemzetközileg figyelemre méltó módon Pungor Ernő professzor elsőként interpretálta az analitikai módszerek fizikai-kémiai alapon történő magyarázatát. Hasonlóan, nemzetközileg is újdonságnak számítottak Nemecz Ernő professzornak az ásványok szerkezetével kapcsolatos eredményei, ami kulcskérdés a szénhidrogének felhalmozódása és migrációja szempontjából.

Ezeket a tapasztalatokat a későbbiekben felhasználtam az intenzív kőolajtermeléshez kapcsolódó kutatásaimban. A rezervoármechanikai (tárolómérnöki) értelmezést kezdetektől kiegészítettem fizikai-kémiai és kolloidkémiai megközelítéssel, ami új megvilágításba helyezte a kémiai vegyületek olajipari alkalmazását. Ebben meghatározó kiindulási szerepet játszottak a Benedek Pál professzor által jegyzett fizikai-kémiai előadások. A Pannon Egyetem munkatársaival jelenleg is közös kutatást végzünk kémiai módszerek külföldi olajmezőkben történő alkalmazásában.

Huszonnégy szabadalmad van, mi a titka ennek a sikernek?

Az elmúlt évtizedek alatt a fent említett tervezési, adaptációs módszer létjogosultságot nyert a nemzetközi mérnöki gyakorlatban. Nagyszámú közleményeink, független hivatkozásaink, hazai és nemzetközi szabadalmaink (24) főleg ennek tudhatók be. A „Progress in Oilfield Chemistry” című könyvsorozatunk kilenc kötete jelent meg, ami két alkalommal nyerte el az Akadémiai Könyvkiadó Nívó Díját.

Mit jelent számodra a Pannon Egyetem? Kérlek, címszavakban vagy egyetlen mondatban válaszolj.

Összességében a sors adományának tekintem, hogy a Veszprémi Egyetem hallgatója lehettem.

Riporter: Pósfai Mihály

Facebook
LinkedIn
WhatsApp
Email

További tartalmak

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Ne maradjon le a Pannon Egyetem tartalmairól! A 75 éves jubileumi programok mellett sok más érdekességgel is igyekszünk szolgálni az öregdiák közösség és minden kedves érdeklődő számára.