Névjegy:
Alapító tulajdonosa a Man at Work Humánszolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft-nek, a Meló-Diák Észak-Dunántúl Iskolaszövetkezetnek elnöke. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége alapító tagja, elnökségi tagja a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének, társelnöke az ESG Szövetségnek, felügyelőbizottsági tagja a Pannon Egyetemnek, igazgatósági tagja a KAVOSZ Zrt-nek. A VOSZ Veszprém vármegyei elnöke, országos elnökhelyettese.
Vegyészmérnökként diplomázott, de egy, a százhalombattai Dunai Finomítóban tett látogatásnak köszönhetően a karrierje egy erős hajtűkanyarral fordulatot vett. A humánerőforrás-iparban, szervezetfejlesztésben élen járó cégvezető, akitől cseppet sem idegen a gasztronómia sem. Véleménye szerint nem kell félni a kudarctól, nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, és a mai fiatalok helyében AI előfizetést kérne a szülinapjára.
Vegyészmérnökként diplomázott a Pannon Egyetemen jogelődjénél. Mikor jött rá, hogy nem az az útja?
Tősgyökeres veszprémiként a Lovassyban végeztem. Akkoriban leginkább sodródtam, eszembe sem jutott elhagyni a várost, így adta magát a vegyészmérnök szak.
Az egyetemen nagyon szerettem az elméleti tárgyakat, egészen addig jóban voltam a szakmával, amíg meg nem látogattuk a MOL Dunai Finomítóját Százhalombattán. Ott éreztem, hogy mindez nem az én világom. Akkor már a Meló-Diákban diákmunkásként dolgoztam, abban a közegben jobban láttam kihívást, eldöntöttem, hogy a menedzsment szakirányomat komolyabban veszem és arra indulok el.
Mi az mégis, ami az egyetemi éveiben meghatározó volt és hozzásegítette a mai énjéhez?
Maga az egyetem rengeteget formált rajtam, kitűnő tanáraim voltak és remek évfolyamtársaim. Dr. Gaál Zoltán és Dr. Kovács Zoltán professzor urak megtanították nekem, mit jelent a menedzsment a gyakorlatban. Nagyon sokat köszönhetek kettőjüknek, a tudásuk és tanításaik alapot adtak későbbi karrieremhez.
Hogy látja: könnyebb ma egy fiatalnak, egyetemistának vállalkozni, mint akkor az Ön generációjának volt?
Szerintem egyetemistának is nehezebb lenni, nemhogy vállalkozni. A mi időnkben az egyetem nemcsak egy szellemi műhely volt, hanem egy szórakozási forma, ahol rengeteg buli várt bennünket, némi tanulással. Mára azonban sokkal szigorúbb szabályoknak kell megfelelni, és a verseny is jóval keményebb lett. A piacgazdaság kiépült, bezárultak a kiskapuk, és rengeteg dolog veszi el a figyelmet: Netflix, TikTok, Spotify, YouTube, Discord, Reddit – szemben azzal, hogy a mi generációnk számára akkoriban az internet volt az újdonság, amit betárcsázós modemmel használtunk.
Az is igaz, hogy kinyílt a világ. A jó ötletek felkarolására számos lehetőség adódik. A startupok mellett rengeteg olyan eszköz, program és szervezet áll rendelkezésre, amely megkönnyíti a vállalkozásindítást. Például a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) és hasonló szervezetek mentorálással, képzésekkel és üzleti kapcsolatépítéssel segítenek, míg állami és EU-s programok – mint például a Hiventures és a Széchenyi Alapok – anyagi támogatást, pályázati forrásokat kínálnak. A modern vállalkozói szoftverek, mint az online könyvelési rendszerek, a digitális marketingplatformok vagy a projektmenedzsment-eszközök pedig lehetővé teszik, hogy hatékonyan és gyorsan lépj piacra, akár minimális kezdőtőkével.
A vállalkozói, illetve vállalkozói érdekképviseleti oldalról nézve hogy látja, mennyire versenyképes tudással kerülnek ki az egyetemekről a hallgatók? Melyek azok a területek, amelyeken változtatni kellene a felsőoktatásban?
A hallgatók elméleti és a digitalizációs felkészültsége optimális. A csapatmunka terén vannak fejlesztendő területeik, és gyakori, hogy nincs semmilyen munkatapasztalatuk. Nyilván frissen végeztek, de a nyári munka, vagy akár a mamahotelben egy fűnyírás is előnyükre válna. Általánosságban az elvárásaik magasak, és kevésbé terhelhetőek.
Ideálisan több projektmunkát kellene elejétől a végéig önállóan végig vinniük, részletesebben meg kellene érteniük a társadalom és a gazdaság mindennapi működését, és leginkább képzettséget kellene szerezniük az elérhető AI alkalmazások használatában. Általánosabb képet kellene kapniuk a vállalkozások világáról, mivel a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a versenyszférában dolgozók háromnegyedét. Jó eséllyel vagy itt fog dolgozni a végzett hallgató, vagy ő maga kezd el vállalkozni. Aki vállalkozni szeretne, annak tudnia kell, hogy működnek a startupok, hogyan lehet megalapítani egy céget, hogyan juthat tőkéhez, kihez fordulhat, ha elakad.
Ha most lenne pályaválasztás előtt, mit tanulna?
Mérnökként, informatikusként vagy közgazdászként könnyebb elhelyezkedni jelenleg. Amúgy teljesen mindegy, hogy mit, de mellette mindennap foglalkoznék az AI megoldások beépítésével a feladataimba, és születésnapomra is AI előfizetést kérnék a családtól. Néhány év és e tudás nélkül nem lehet majd elhelyezkedni. Emellett sokkal több időt fordítanék a nyelvtudásra is. Ha előre tekintünk, a leginkább jövőállónak tűnő területek az IT-ban a kiberbiztonság, a szoftverfejlesztés és az adatelemzés. De nem csak az IT terület jelent perspektívát: a környezetmérnökökre, klímaszakértőkre és a zöld technológiák szakértőire is nagy szükség lesz. Az üzleti és pénzügyi szakterületek is fókuszt érdemelnek, ahol a szakemberek a kriptovaluták, NFT-k és digitális fizetési rendszerek világában egyre nagyobb szerepet kapnak. Az online oktatás iránti kereslet rohamos növekedése miatt az oktatási technológia területén dolgozó szakemberek, például az oktatási platformfejlesztők és digitális oktatók is nagyon keresettek lesznek pár év múlva. Aki gyógyításban gondolkodik, annak is lesz jövője, az orvosok és más egészségügyi szakemberek iránti kereslet folyamatosan bővül.
Több díjjal elismert vállalkozóként, sikeres cégvezetőként milyen tanácsot ad a mai egyetemistáknak?
Ne vegyék magukat annyira komolyan. Kell idő a szórakozásra, a barátokra, nyitottnak kell lenni, ha esély adódik, menjenek el külföldre is. Az angol nyelvet tárgyalóképesen fontos tudni, az új „sötét ló”, az AI mindennapos használata elkerülhetetlen, és számos, eddig háttérbe szorított tulajdonság válik fontossá. Manapság minden iparág és technológia gyorsan változik, így az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú. Ne ragaszkodj mereven egy adott elképzeléshez vagy tervhez – mindig légy nyitott az új ötletekre, innovációkra és megoldásokra! Építs kapcsolatokat érdeklődési körödnek megfelelően, hiszen később ezek a kapcsolatok lehetnek a karriered alapjai. Az elmélet fontos, de ne hanyagold el a gyakorlatot sem! Próbálj meg minél több projektben, gyakorlati munkában részt venni az egyetemi évek alatt, legyen az szakmai gyakorlat, önkéntesség vagy saját ötleted megvalósítása. A tapasztalatokat ma már többre értékelik, mint a papírt. Tudd, hogy minden sikeres vállalkozónak voltak és lesznek kudarcai. Ne félj attól, hogy hibázol – az a fontos, hogy tanulj belőlük. Az, aki képes egy kudarcot tanulsággá alakítani, nagy előnyre tesz szert. Ha ehhez megtanulsz elszántnak és kitartónak lenni, akkor jó úton jársz. A kezdeti lelkesedés mindig gyorsan megjelenik, de az igazán sikeresek azok, akik hosszú távon is képesek kitartani elképzeléseik mellett. Légy elkötelezett és ne add fel az első akadálynál!
Riporter: Kiss Nikoletta
Fotó: VOSZ
