Névjegy:
Vegyészmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár, aranyfokozatú mestertanár, MTA és SZTNH szabadalmi nívódíjasa, professor emeritus, a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék vezetője (2009-2014).
Dr. Hancsók Jenő nevét valószínűleg nem sok veszpréminek kell bemutatni, az első szó, pontosabban kifejezés, ami eszünkbe juthat, a MOL. De miről van szó pontosan? Pályájáról, tanítványairól, elhivatottságról is beszélt a MOL tanszék alapító tanszékvezetője.
Mit tart élete legnagyobb eredményének, ha a pályáját nézzük?
Hivatásomat tekintve elsősorban egyetemi tanár vagyok, és csak kisebb részben tudományos kutató, bár a kettő általában szorosan összefügg.
Az egyetemi tanulmányaim befejezése óta alapvetően a (vegyészmérnöki) felsőfokú képzésre és továbbképzésre, valamint a tehetséggondozásra, az új ismeretek érthető átadására fókuszáltam, beleértve ezen tevékenységek előfeltételeinek biztosítását is. Ugyanakkor a hatékony és eredményes oktatás egyik fontos előfeltétele az eredményes és sikeres, részben önálló és részben kollektív K+F tevékenység végzése, a tapasztalatok és a legújabb felismerések, összefüggések folyamatos beillesztése a rendszerszemléletben felépített tanagyagokba. Természetesen mindez az új, kiugróan jelentős nemzetközi eredményeken kívül.
Ezen bevezető gondolatok tudatában az oktatás és kutatás területét is érintve kiemelkedő jelentőségű volt a MOL nevével fémjelzett tanszék, kezdeményezésemre és vezetésemmel (a kollégák egységes támogatásával) megvalósított teljes elhelyezési és biztonságtechnikai infrastruktúrájának új alapokról kiinduló átalakítása, a berendezés és műszerállomány, valamint az informatikai rendszer korszerűsítése; összességében nemzetközi színvonalú, vonzó és élhető oktatási és kutatási feltételek kialakítása. Ez egy teljesen új kezdeményezés, és egy nagyon sikeres megvalósítás volt a Pannon Egyetem és jogelődjei életében (valószínűleg a magyar felsőoktatásban is)! A nagyívű felújítás költségeinek fedezetét főleg a MOL Nyrt. biztosította, részben pedig a Pannon Egyetem, valamint tanszékünk a saját árbevételeiből. A korszerű berendezések és eszközök beszerzésének költségeit alapvetően sikeres hazai és nemzetközi pályázatokból biztosítottuk. Ebben az időszakban öröm volt végig menni a tanszéki folyosón és látni a sok csillogó szemű és büszkén mosolygós kollégámat, valamint tapasztalni a nagyszámú hallgatók elégedettségét az oktatási és kutatási feltételeket illetően. A MOL Ásványolaj- és Petrolkémiai Technológia Szakirányon az átdolgozott tanterveknek megfelelően olyan szakemberek képzése volt a célunk, akik ismerik és értik iparáguk alapvető törvényszerűségeit, mozgatórugóit, a szakmai igényesség mellett a gazdaságos, értékteremtő működtetést, beleértve a hazai szénhidrogén-feldolgozó ipar és bizonyos vonatkozásban a MOL csoport sajátosságait (néhány konkrét esetben a MOL követelményein, elvárásain és üzemi-üzleti rendszerein keresztül bemutatva).
Egyetemi pályafutásom kezdete (1972) óta engem is nagyon „felcsigáztak” a szénhidrogénipar területén újra és újra felbukkanó műszaki és tudományos kihívások, továbbá kialakult bennem egyfajta rendszerszemléletű összefüggések felismerésére való késztetés. Ennek megfelelően röviden szólnom kell a K+F tevékenységem egyik legfontosabb eredményéről is, hiszen általában a kiemelkedő professzorok jelentős kutatási-fejlesztési, ipari innovációhoz hozzájáruló eredményekkel is rendelkeznek. Idejekorán (kb. 35 évvel ezelőtt) felismertem, és kutatási-fejlesztési tevékenységem eredményeivel folyamatosan igazoltam, hogy valamennyi belsőégésű motor (pl. Ottó-, Diesel-motor, repülőgép-turbinák) analitikai és alkalmazástechnikai szempontból a legjobb minőségű és leghatékonyabb hajtóanyagainak (pl. motorbenzin, dízelgázolaj, sugárhajtómű üzemanyag) és az energiatakarékos kenést biztosító motorolajok alapolajainak (pl. nagy molekulatömegű izoparaffinok) meghatározó komponensei az izoparaffinok. Ezek a hajtóanyagok nagy energia tartalmúak, és hidrogéntartalmuk a szénhidrogének közül a legnagyobb, így viszonylag könnyen és „tisztán” égnek, kevésbé terhelik a környezetet, mint a más szerkezetű hajtóanyag-komponensek. Természetesen a különböző felhasználási területekhez célirányosan illesztett szénatomszámú és meghatározott elágazottsági fokú izoparaffinok elegyének alkalmazása a szükséges Ezt nemzetközi szinten is kiemelkedő és elismerten új, rendszerszemléletű, tudományosan alátámasztott felismerésnek és megállapításnak tekintik, amit a korábbi és jelenlegi hazai és nemzetközi K+F, továbbá felhasználási eredmények is igazoltak és folyamatosan igazolnak. Néhány példa: több saját magyar és nemzetközi szabadalom, új vagy továbbfejlesztett ipari eljárások, új kereskedelmi termékek, >800 nagy hatástényezőjű cikk – beleértve angol és magyar nyelvű szakkönyveket, enciklopédia fejezeteket – és előadás, 1-1 habilitáció és MTA doktori cím, 20 sikeres PhD cselekmény, >200 diploma-, szakdolgozat, 10 OTDK I-III helyezés, több milliárdos iparvállalati és pályázati árbevétel, hozzájárulás a nemzetgazdaság költségvetési árbevételéhez, pl. motorhajtóanyagok jövedéki adója jelenleg kb. 600 milliárd forint/év stb.
Az említett rendszerszemléletű felismerés – további új ötletekkel kiegészítve – például a MOL Nyrt. és a Pannon Egyetem szakembereinek közös K+F+I tevékenységének köszönhetően jelentős mértékben hozzájárult a bioparaffin-tartalmú dízelgázolajok előállításának ipari megvalósításához is a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában lévő 2,2 millió tonna/év kapacitású (Magyarország legnagyobb, stratégiailag kiemelt katalitikus) üzemében. A megújuló (hulladék) eredetű zsírsavak/zsírsav származékok és finomítatlan gázolaj együttes átalakításával („co-processing”) kiváló minőségű biokomponens-tartalmú dízelgázolajokat állítanak elő. Ezt a terméket biodízellel keverve és adalékolva a MOL Nyrt. töltőállomásain 2021/2022-től forgalmazzák.
Ha tudományosan, műszakilag és gazdasági szempontból is bizonyítottnak érezzük szakmai elképzeléseinket, akkor ki kell állni mellette. Ebben az esetben csak korlátozott mértékben érvényes Albert Einstein gondolata: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra,és várni, hogy az eredmény más legyen”.
A mai napig aktív, de miként lehet megtartani a lelkesedést, az elhivatottságot, az inspirációt?
Mindig vannak újabb és újabb kihívások. Ilyenek például a kiváló tanítványok emeltszintű képzése, a még nem publikált kiemelkedő eredmények közzététele, részben iparjogvédelmi szempontból fontos találmányi bejelentések formájában stb. A cikkek elkészítésének rejtelmeit, fortélyait, a találmányi leírások elkészítéséhez szükséges különleges gondolkodásmódot folyamatosan át kell adni a fiatal generációknak, majd meg kell ismertetni velük azokat az eljárási teendőket, amelyekkel ezt követően egy többéves szakmai és jogi folyamatban szabadalmaztatni lehet. A szabadalmak ipari megvalósításához azokat gondozni, tovább fejleszteni kell, hogy értékük „ne avuljon el” az alkalmazásba vételig terjedően, majd azt követően sem; 2022 és 2024 között beadott közös, négy hazai és nemzetközi találmányban kettő, illetőleg négy fő 25, illetve 35 év alatti tanítványom is társszerző-feltaláló. Ezek közül ketten már kollégáim, a másik négy pedig a MOL Nyrt. alkalmazottja.
Alaptermészetemnél fogva mindig szeretek örömet okozni másoknak az élet minden területén. Így engem mindig jóleső érzéssel tölt el tanítványaim velem együtt elért és egyéni eredményei, és az ebből adódó sikereik. Büszke vagyok rájuk, hiszen ők már jelenleg és várhatóan a jövőben a magyar nemzetgazdaság számos területén elismert és sikeres – több esetben kiemelt vezetői szintű – szakemberek, vagy azzá válnak.
Természetesen vannak más jellegű kihívások is, amelyeket örömmel teljesítek. Jelenleg – többek között – az MTA Kémiai Tudományok Osztálya felkérésére a magyar szénhidrogén-feldolgozó ipar utóbbi 200 év alatt elért főbb tudományos eredményei összefoglaló áttekintésének elkészítésével is foglalkozom. 2025-ben lesz 200 éves az MTA, és ebből az alkalomból több kiadvány megjelentetését tervezik.
Mi a helyzet ma a belső égésű motorokkal? Merrefelé tendál a világ e téren?
Fejlesztésük folyamatos, még ha ezt nem is hirdetik harsányan mindenütt az egyes motor- és gépjárműgyártók és azok beszállítói. A légiközlekedésben és -szállításban a repülőgépek jelenleg 99,5%-nál nagyobb részarányban sugárhajtóművekkel üzemelnek. A mobilitás ezen ágában, különösen hosszabb távokon és a kényelemigény kielégítése végett, még 2050-ben és azután is a folyamatosan korszerűsített gázturbinás meghajtás lesz a jellemző, és döntő részarányban továbbra is kőolajalapú hajtóanyagot fognak használni, a szintetikusan előállított izoparaffin elegyeken kívül.
A nagy energiaigényű tengeri szállításban a Diesel-motorok egyeduralkodóak jelenleg, és ez várható 2050-ig. Energiaforrásként elsősorban kőolajeredetű hajtóanyagokat fognak használni, a legfeljebb 20-30% megújulókon kívül. A jelenleg ismert akkumulátorok ezen területen való alkalmazása nem jöhet számításba, hiszen egy közepes méretű tengeri teherszállító hajó 15-20 ezer kamionkonténert szállít.
A közúti áruszállításban még 2050-ben is a járműállomány legalább 50-60%-a belsőégésű motorral fog üzemelni. A személygépjárművek esetében ugyanakkor a gépjárműpaletta színes lesz. Az elektromos gépjárművek további, de lassú elterjedése várható. A folyamatosan korszerűsített belsőégésű motorokkal szerelt gépjárművek részaránya – a teljes állományt tekintve – csak mérsékelten fog csökkenni. Ugyanakkor mindegyik szállítási mód esetén növekedni fog a megújuló (nem kőolajeredetű) motorhajtóanyagok részaránya.
Hogyan lehetünk ma igazán környezettudatosak?
Először saját magunk, majd közvetlen környezetünk gondolkodásmódját és életviteli szokásait célszerű a környezettudatosság szolgálatába állítani. Fontos, hogy nemcsak a szennyezőforrások keresésével és feltárásával kell foglalkozni, „ötletelni”, mutogatni más nemzetgazdasági ágazatokra, hanem a saját magunk által művelt területen a környezetet nem, vagy kevésbé terhelő műszaki és gazdasági megoldásokat találni. Ilyen például az előzőekben említett bioparaffin-tartalmú dízelgázolajok ipari előállításához való hozzájárulás a Pannon Egyetem részéről. Ennek eredményeképpen jelenleg a korábbi évekéhez képest a CO2-kibocsátást kb. 200 000 tonna/év értékkel lehet csökkenteni Magyarországon.
Meséljen a Pannon Egyetemről, mit jelent számára? Mondhatjuk, hogy pályafutásának egyfajta otthona?
Igen! A második otthonommá vált az idők folyamán. Nélküle az életem nem lett volna ennyire izgalmas, tartalmas, hazai, valamint nemzetközi tudományos és emberi kapcsolatokban, továbbá eredményekben és elismerésekben gazdag. Megelégedéssel töltött el, és tölt el ma is az a lehetőség, hogy félévszázadon át folyamatosan lehetőségem volt hozzájárulni fiatal vegyészmérnök generációk magas színvonalú képzéséhez, majd továbbképzéséhez. Ők nem csak a vegyiparban, de a nemzetgazdaság számos területén is ma már a magyar mérnöktársadalom értékes és elismert szakemberei, továbbá sikeres vezetők.
Természetesen minden tevékenységet a nyugdíjas években is úgy kell szervezni és kialakítani, hogy jusson elegendő idő a szűkebb és tágabb családra, de különösen az unokákra, legyen szabadidő a megfelelő mértékű és intenzitású testmozgásra (például vitorlázásra, kirándulásra, horgászatra), a hazai és nemzetközi kulturális örökségek megtekintésére, valamint a más kulturális igények tartalmas kielégítésére, sőt pihenésre is.
„Az ember nemcsak utas, és önmaga szobrásza, de embertárs is, aki míg magát teremti, az egész emberi életet valami magasabb lehetőség felé igyekszik terelni.” Németh László író ezen gondolataival fogalmazza meg azt a felelősséget, ami egy tanáré és tudósé, és aminek megfelelni egy élet feladata.
Egy egyetemet is lehet összességében nagyon tisztelni és szeretni!
Riporter: Szabó Eszter
