Névjegy:
Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ főigazgató, Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ, egyetemi docens, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium szakmai vezető, okleveles gyógyszerkutató vegyész. Doktori fokozatát analitikai kémia szakterületen szerezte. Munkásságát Pro Universitate Pannonica Kisezüst fokozattal (2021), Magyar Arany Érdemkereszttel (2024) ismerték el.
Tíz éve, hogy a Pannon Egyetemen dolgozik, és jövőre ünnepeljük a Nagykanizsai kampusz huszonöt éves évfordulóját. Ez a két jubileum sok mindent elmond. Hogyan élte meg az elmúlt évtizedet? Mik a tapasztalatai, és hogyan látja a nagykanizsai kampusz jelenét és jövőjét?
Ha a kezdetekhez megyünk vissza, 2014. szeptember 15. igazi mérföldkő volt számomra. Ekkor
csatlakoztam a Pannon Egyetemhez, konkrétan a frissen alapított Soós Ernő Víztechnológiai Kutatóközpontban kezdtem el dolgozni. Itt indultak el a vízzel kapcsolatos kutatásaink, analitikai feladataink, különös tekintettel a vízkezelési kérdésekre. Gyógyszerkutató vegyészként vágtam bele ebbe a feladatba, ahol új kihívásként jelent meg a gyógyszermaradványok minőségi és mennyiségi meghatározása a vizekben. Ez némileg új irányt adott a kutatásaimnak. Azóta folyamatos pályázatok és egyéb lehetőségek segítségével sikerült bővítenünk mind a kutatási infrastruktúránkat, mind pedig a humán erőforrásainkat. Igazi kihívás volt kezdetben mindezt költséghatékonyan, helyi vállalkozók bevonásával megvalósítani, de úgy érzem, sikerült felépíteni egy korszerű, sokszínű kutatóbázist.
Hogyan látja a nagykanizsai Kampusz jövőképét?
Úgy tűnik, hogy a körforgásos gazdaság, a víztudomány és a fenntarthatóság összefüggései mind a jövőbe mutatnak. Ha már említettük a vizet és a fenntarthatóságot, néhány évvel ezelőtt kitűztük célul, hogy a körforgásos gazdaság terén mutassunk példát. Ez a nemzetközi és hazai igények alapján
is egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik. A víz kutatásunk fókuszpontja, amely több tudományterületet is összekapcsol. Nagykanizsán az informatika, a gazdaságtudomány, a megújuló energiák és a víztechnológia mind központi szerepet kapnak, és ezek együttese adja a lehetőséget, hogy a körforgásos gazdaság mintapéldájaként szerepeljünk, akár helyi, akár országos szinten.
Hogyan építik az oktatási portfóliójukat ennek a szemléletnek megfelelően?
Az oktatásunkat is a körforgásos gazdaság irányába formáltuk, új szakokat kínálva. Például a Körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnök és a Körforgásos gazdaság menedzser képzéseinket mesterképzési (MSc) szinten kínáljuk a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság hangsúlyozásával. Ezen szakokat a mai kor igényeinek megfelelően alakítottuk, hiszen a hallgatók olyan kompetenciákat szereznek, amelyekre egyre nagyobb szükség van mind az ipar, mind a társadalom részéről.
Térjünk át egy személyesebb témára. Hallottunk a vízhez fűződő kutatási érdeklődéséről és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségéről. De mit csinál egy főigazgató, amikor nem az egyetem ügyeivel foglalkozik?
Számomra rendkívül izgalmas és meghatározó terület a gyógyszermaradványok jelenléte a különböző víztestekben. Ez egyre nagyobb problémát jelent világszerte, hiszen a vízben felhalmozódott antibiotikumok hozzájárulhatnak a rezisztencia kialakulásához, és emellett a szervezetünkre is káros hatásuk lehet. Ennek kapcsán célunk, hogy egy átfogó monitoring rendszert alakítsunk ki, amely lehetővé teszi a nem kívánatos anyagok kimutatását a felszíni vizekben. Részt veszünk egy hazai kutatásban is, amely a víztestekben található mikroszennyezők elemzését célozza meg, és örömmel mondhatom, hogy ezzel nemzetközi kutatásokhoz is kapcsolódtunk. Külön öröm számomra, hogy a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor szakmai vezetője lehetek, ahol a negyven alprojekt egyikének célja épp egy ilyen monitoring rendszer kiépítése és az adatbázis megalkotása. Emellett egy másik „forró” téma a mikroműanyagok kérdése. A palackozott ásványvizekben lévő mikroműanyagok például a csomagolás miatt kerülnek a vízbe, míg a természetes vizekben a sok műanyag szemét lebomlásával képződnek ezek az apró részecskék. Kutatásaink egyik fő célja, hogy fejlesszünk olyan analitikai módszereket, amelyekkel a mikroszennyezők kimutathatók. Mivel jelenleg nincs egységes szabályozás, a módszerek kidolgozása és a határértékek meghatározása rendkívül fontos feladat, amelyen nemzetközi szinten is dolgozunk. De, ami igazán a szívemhez közel áll, az a természettudományos érdeklődés népszerűsítése a fiatalok körében. 2018-ban indítottuk útjára a Gyerekegyetem nyári tábort a kiválóan akkreditált Soós Természettudományi Tehetségműhely keretében, amely különböző természettudományos programokat kínált. Ezzel próbáltuk meg felkelteni a gyerekek érdeklődését a kémia és a biológia iránt, és a program sikerét látva azóta is folytatjuk ezt a tevékenységet. 2019 óta pedig egy országos kezdeményezés részese is vagyok, amelynek keretében vidéki iskolákban kísérletek segítségével a kémia szeretetére ösztönözzük a gyerekeket. Ez nemcsak a kampusz ismertségét növeli, hanem a beiskolázási tevékenységünknek is része. A különböző általunk szervezett tehetséggondozó rendezvények és versenyek lehetőséget adnak a diákoknak ismereteik bővítésére és tudásuk megmérettetésére.
Az elmúlt tíz évben volt olyan siker, amelyre különösen büszke, amit igazán „kirakna a polcra”?
Több ilyen pillanatot is fel tudnék idézni, de talán az egyik legnagyobb előrelépés az volt, amikor a Körforgásos Gazdaság Kompetencia Központ kialakítása érdekében elnyert pályázat keretében sikerült Nagykanizsára vásárolni egy nagyhatékonyságú analitikai eszközt, amely lehetővé teszi a nanogramm/liter koncentrációban mérhető komponensek kimutatását. Analitikai területen végeztem a doktori munkámat, így óriási előrelépés volt, hogy itt, Nagykanizsán is létrehozhattunk egy ilyen korszerű műszerparkot. Ez új lehetőségeket teremtett a Soós Kutatóközpont és a kampusz számára, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
Riporter: Jóna István
