Névjegy:
Takács Ákos műszaki menedzserként végzett a Pannon Egyetemen. 2017 óta dolgozik a Balluff-nál Veszprémben és a cég neuhauseni központjában, Németországban. Globális minőségügyi vezetői pozíciója mellett 2024 óta a Balluff- Elektronika Kft. ügyvezetője.
Enyingen nőtt fel, Székesfehérváron járt középiskolába, az egyetemnek köszönhetően pedig „„itt ragadt” Veszprémben. A pezsgő egyetemi élet, a kollégium, az egyetemen kötött barátságok pedig visszaköszönnek az üzleti életben is.
Miért pont Veszprémet választotta anno az egyetemi képzése színhelyéül?
A kémia általános iskolás korom óta kedvenc tantárgyam volt, és mivel Veszprémben nagy hagyománya van a vegyész képzésnek, már jóval az egyetemi felvételi előtt téma volt a családban egy esetleges veszprémi továbbtanulás.
A felvételikor azonban úgy alakult, hogy mégis a műszaki menedzser szakot jelöltem meg, mert addigra a klasszikus reál tárgyak mellett már a közgazdaságtan is foglalkoztatott, és úgy véltem, hogy ezen a szakon sokrétű tudásra tehetek szert.
Mik a legmeghatározóbb emlékei az egyetemi éveiből? Mit „vitt” magával?
Számomra nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy egy vidéki egyetemet választottam, ahol nagyon pezsgő egyetemi élet folyt. A kollégiumban eltöltött évek, az egyetemi órák és rendezvények során rengeteg barátra tettem szert. Közülük sokakkal a mai napig is kapcsolatban vagyunk, sokakkal közülük az üzleti életben is. Ezzel kapcsolatban a mai napig visszacsengnek fülemben Gaál Zoltán tanár úr, egyetemünk akkori rektorának szavai, miszerint a kapcsolati tőke az egyik legfontosabb tényező az életben. Mint sok minden másban, ebben is igaza volt.
Ön szerint mennyivel másabb ma egyetemistának lenni ebben a rendkívül gyorsan változó társadalmi és gazdasági környezetben, mint anno? Könnyebb dolguk van ma?
Hogy könnyebb vagy nehezebb dolguk van a mai egyetemistáknak, azt mindenki maga tudná csak megítélni, de véleményem szerint sok új kihívással kell megküzdeniük. A rengeteg, könnyen elérhető információ, a mesterséges inteligencia intelligencia mind azt sugaljáksugallják, hogy már minden kész, és csak a megfelelő helyen kell keresni. Az egyetemen az egyik legfontosabb feladat szerintem azonban mégis az, hogy legyünk kiváncsiakkíváncsiak, akarjuk megérteni a mögöttes tartalmakat, hogy miért történnek úgy a dolgok. Abban a világban, ahol szinte bármilyen beadandót percek alatt elkészíthetünk AI támogatással, nagyon nehéz megőrizni a tudás iránti vágyunkat.
Mit gondol, fontos az ipari szereplők és a felsőoktatás között az összhang?
Mindig is fontos volt, hogy az ipari szereplők hogyan tudnak a képzőhelyekkel együttműködni. A gyorsan változó, fejlődő ipari környezet ezt ma még inkább megköveteli. A Balluff és a Pannon Egyetem kapcsolata már sokéves múltra tekint vissza, és továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy az együttműködést tovább mélyítsük és erősítsük. Számunkra kulcsfontosságú versenyelőny a nyugat-európai vállalatokkal szemben, ha gyorsan, magasan képzett, nyelveket beszélő munkaerőt tudunk hadrendbe állítani, jelenleg még alacsonyabb költségen. A jövőre nézve alapvető célunk kell legyen, hogy az egyetemi hallgatók minél több gyakorlati képzésben részesülhessenek (akár valamilyen duális képzési formában), és így pályakezdőként még felkészültebbek legyenek.
Mit üzen a ma egyetemistájának?
Használják ki az egyetemi éveket, töltsék el hasznosan az időt, és maradjanak meg kíváncsinak és nyitottnak minden újra!
Riporter: Kiss Nikolett
Fotó: Balluff
