A Pannon Egyetem rektora a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az E épületben tartott megemlékezésen elmondta: nem csak erőssé, hanem példaértékűen befogadóvá is vált a magyar nemzet eszméje 1848-ban. Hiszen egy zászló alatt sorakozott fel többféle vallású, nemzetiségű és társadalmi helyzetű ember. „Napjainkra fájdalmasan beszűkült a befogadó nemzeti gondolat. A kirekesztés és a belső ellenségkeresés árnyékot vet arra a széles körű elfogadásra, amit 1848 szelleme képvisel. Kérem, őrizzük meg az 1848-as forradalmárok példaértékű örökségét, azt, hogy alapvető értéknek tekintjük a nyitottságot, az elfogadást és az összefogást.” – fogalmazott. A rektor kiemelte azt is, hogy az ifjúság bátor kritikai gondolkodást, a fennálló rendszert megkérdőjelező attitűdje nélkül talán sosem bontakozott volna ki a forradalom. A kritikus gondolkodást ma is az egyetem alapvető értékének tekinti, mert a tudomány és az oktatás lényege éppen a kérdésfeltevés, az érvelés, a vita és gondolkodás. „A szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség is – felelősség családunk, hazánk és embertársaink iránt” – mondta, majd hozzátette: a márciusi ifjak példája ma is kötelez, hogy a tehetségünket, szorgalmunkat, tudásunkat a közjó szolgálatába állítsuk a jobbítás szándékával.
Az ünnepségen Felföldi Gábor, a Kultúraszervező Csoport vezetője a 200 évvel ezelőtt született Jókai Mórt, illetve Petőfi Sándor öccsét, Istvánt idézte meg verseik által, utóbbi a szabadságharc idején a 6. veszprémi honvéd zászlóalj katonája volt. Sashalmi István, a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont kollégája pedig szintén Petőfi Istvánról, illetve a veszprémi honvédekről emlékezett meg előadásában.
Fotó: Tudósné Ódor Eszter, Pannon Egyetem
