Névjegy:
Történész, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója, a Pannon Egyetem Kőszeg Kampusz kampuszigazgatója
Mit jelent a kőszegi kampusznak a Pannon Egyetemhez tartozni? Milyennek látja Veszprém és a kőszegi régió kapcsolatát?
Az egyetem részéről ez nem volt magától értetődő választás, hogy Kőszegen nyisson egy kampuszt: Kőszeg pici is, felsőoktatása ezelőtt nagyon nem volt – csupán a 20. század első felében egy Domonkos rendi vezetés alatt álló tanítóképző. Jelenleg a Kampusz mellett működik egy kutatóintézet (ti. a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, angol rövidítéssel iASK), és az szolgáltat alapot és stratégiai együttműködési lehetőséget a Kampusz működéséhez: a kőszegi kampusz tehát inkább kutatásközpontú, interdiszciplinaritásra alapuló időszakos kutatási és szezonális oktatási programokat futtat, amelyekben a határvidéki lokációt és az ebben rejlő kapcsolatépítések lehetőségét használja ki. A város szó szerint Kelet-Nyugat határa, stratégikus helynek tekinthető, amely közel van Bécshez, Grazhoz, és Szlovéniához. Innen relatíve könnyű kapcsolatot ápolni a közép-európai régió más intézeteivel. Kőszeg, a többi kampusszal, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával együtt egy határmenti láncot alkot, és Ajkán keresztül Veszprémmel karéjban már komoly tényezővé válhat a Nyugat-Pannon régióba. A helyi középiskolák és a tudomány iránt érdeklődők számára sok tudománynépszerűsítő rendezvényt szervezünk és egyéb harmadik missziós tevékenységet folytatunk azért, hogy a köztudatba a jelenlétünk még inkább bekerüljön.
Hogyan mutatná be a Kampusz főbb vonásait?
A kutatóintézet társadalomtudományi profillal rendelkezik, ugyanakkor az „advanced study” jellegű működésből adódik, hogy rugalmasan lehet a kutatási portfóliót alakítani. A Pannon Egyetem fő profiljához, a klímakutatáshoz, a fenntarthatóság kutatásához is remekül tudunk kapcsolódni, főleg a társadalom- és bölcsészettudományi területekkel. Régóta szervezünk közösen népszerű téli és nyári egyetemeket, szezonális eseményeket, konferenciákat, mesterkurzusokat, amelyek pár napos-hetes időtartammal látogathatók. Az iASK-nak és a Pannon Egyetemnek ezen kívül van egy közös Unesco Tanszéke kulturális örökség menedzsment és fenntarthatóság témában, amellyel kapcsolódik a hasonló profilú Unesco Tanszékek globális hálózatához – oktatási, kutatási, és harmadik missziós tevékenységek terén.
A Kampusz 2016-ban alakult meg, az év szeptemberében kezdődött meg az oktatás. Ön hogyan került kapcsolatba a Pannon Egyetemmel?
2014 óta dolgozom Kőszegen, akkoriban a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete alapítvány kötelékeiben. Akkor indult egy nemzeti szintű területfejlesztési projekt, az ún. Kraft projekt, amely egy integratív módon történő regionális fejlesztés és városközpont revitalizáció programját fogalmazta meg. A projektcsapat elkezdett kialakítani egy különböző módszertanokból álló metszetet, és indikátorrendszert, amelyet kifejezetten Közép-Kelet Európa kis- és középvárosainak endemikus fejlesztésére lehet hasznosítani. A Kraft program keretében jöhetett létre a társadalomtudományi kutatóintézet, (a fentebb említett Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, iASK) és én ennek a születésében vállaltam tevékeny részt, főként kutatásszervezőként és kisebb százalékban kutatóként. A Pannon Egyetem Kőszegi Kampusza 2016. januárban alakult, és akkor is azt gondoltam, hogy ez egy nagy lehetőség, egy stabilizáló erő és keret. Rengeteget segítettem a kollégáknak, szerveztem, betanítottam, programot dolgoztam ki. Tavaly februárban kért fel rektor úr a Kampusz vezetésére, és 2023. májusban vettem át az intézmény igazgatását.
Kampuszigazgatóként mik a közeli, illetve távoli tervei?
Ambiciózus terv, hogy a Kampusz egykoron a volt MÁV Nevelőintézetben találjon otthonra, és hogy ott ne egyedül legyen a Pannon Egyetem a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével, hanem társintézményeket is befogadhasson a hatalmas épület. A projekt munkaneve „Nemzetközi Szinergia Kampusz”. Itt összekapcsolódhatnak különböző területek, generálódhatnak kutatási projektek. A tervek szerint erős társadalomtudományi fókusza lesz majd a kampusznak, amelyekben az egységek laza együttműködésben tudnak majd dolgozni. Maga a Kampusz fejlesztését a Pannon Egyetem fenntarthatósági missziójához nagyszerűen lehet illeszteni, amely mellé kívánkoznak a társadalmi, bölcsészettudományi relevanciájú témák, illetve területek: környezetbölcsészet, humánökológia, interkulturális örökség, annak a település- és régiófejlesztésben elfoglalt fontos szerepe, fenntarthatósági kérdések tükrében… Ez a távoli terv. A közeli terv pedig addig is kutatási együttműködések kialakítása, doktori társtémavezetések ösztönzése a környezetbölcsészet területén, valamint az Unesco Tanszék és más tudományos nemzetközi hálózatokban való tevékeny projektmunka.
Mi az a pozitív életérzés, amit tanítványaiba plántál, a jövő generációjának továbbad?
A kreatív gondolkodás szabadsága, az érdeklődés és a felfedezés örömének a megélése. A széles érdeklődési kör, a „mindenevő”, mindent olvasó attitűd szerintem nagyon hasznos; az, ha egy diák igazán kíváncsi, és ez az ösztönző erő munkál benne. Szerintem ez alakítható, tanulható és tanítható. Meggyőződésem, hogy tudományos eredmények csak őszinte érdeklődésből és játékos tudásvágyból születnek.
Riporter: Marton Angéla
Fotó: Szabó László
